Ambrose előtörténete
Japán mítoszok szerint létezik egy Sárkány Király, aki a vizek felett uralkodva megsegíti az arra érdemes lelkeket.
Sok halász köszönhet bőséges fogást ennek a Királynak. Legtöbbjük szerint mikor egy kékes villám hasított át az égen, a halak a háló köré gyűltek.
Más tengerészek szerint a hatalmas viharokban egy égi sárkány oszlatta szét a felhőket és szelídítette meg a hullámokat.
A feljegyzések olyan eseteket is megemlítenek, mikor egy hajadon esett a tengerbe egy vihar alkalmával. A leány szülei - a császári pár - gyászoltak napokon át.
Harmadnapra aztán a partra hatalmas hullám árnyéka vetült. A habokból a lány emelkedett ki. A lány aztán elmesélte, hogy ennek a Sárkány Királynak a palotájában volt, ő mentette meg.
A Császár hálája jeléül szobrot emeltetett egy sárkány képével a város szentélyében. Onnantól kezdve minden városlakó oda járt hálát mondani a Sárkány Királynak.
Évek multán a lány felnőtt, erős vezér vállt belőle, majd apja nyomdokaiba lépve sikeres hadjáratokat vezetett.
De testét megszállta a romlottság, s a valaha szép táj lepusztuló kietlenséggé vált.
A Császárné egy éjjel ismét a Sárkány Király palotájában járt álmában.
Visszatért gyerekkorába, a Sárkány Király erődjébe. Ugyan soha nem emlékezett a helyre pontosan, de azt tudta, hogy a Tenger Isten trónjának két oldalán foglaltak helyet a Tenger Gyöngy ékszerei, melyek hatalmas hatalommal bírnak és képesek az apályok és árak szabályozására.
A Császárné a mocsári bansheekhoz fordult segítségért. Arra utasította őket, hogy a Sárkány Királyt fogják el és leláncolva vezessék a palotájába, különben a mocsarakat felégetik, kiírtva ezzel az ott élő lényeket.
A Mocsári Szellemeknek nem volt választásuk. Végül sikerült elfogniuk az Istenséget, s a Császárné elé vezették. A kegetlen uralkodó követelte a Sárkánytól, hogy adja át neki az Ár-apály ékszereit, de a Tenger ura hajthatatlan volt.
-Csak is tiszta lelkű lény veheti a kezébe őket. (morogta a sárkány)
A császárnő hatalmas haragra gerjedt és a palota alatti börtönbe záratta a Sárkányt.
Onnantól kezdve egyre kevesebb hal volt a halászok hálójában, több hajó tűnt el viharokban és a partot is hatalmas hullámok csapkodták.
Hónapokig sínylődött a Sárkány király leláncoltan a börtönében, míg egy nap, el nem jött hozzá egy Mocsári Nimfa.
- Láttuk az emberek szenvedését, s hogy hiába könyörögnek neked, képtelen vagy válaszolni. Az én szerelmem is a halál szélére került sok embertársával együtt. Ezért a Bansheek tanácsa úgy döntött, titokban kimentünk innen.
De csak egy módon tehetjük meg ezt: Az emberek világába kell kerülnöd, az isteni síkot elhagyva.
A Sárkány mély hallgatásba merült, majd az emberek életéért cserébe elfogadta a Banshee ajánlatát.
A Mocsári Nimfa varázsigét kezdett el mormolni, majd sötét víztorony vette körül a sárkányt.
Miután a víz lehullott a földre, a sárkány már sehol nem volt.
-------------------------------------------------------------------------------
- Hol vagyok? - Kérdezte magától, bele a sötétségbe. Mozgatni akarta a tagjait, de csak nagyon nehezen ment. Be volt minden tagja pólyázva.
Körbetapogatott, amennyire tudott.
- Valamiféle dobozban lehetek.. - gondolta magában. - Remélem nem egy koporsó.. Az az átkozott mocsári szörny.. Hova küldött engem?!
Mérgesen a párnákba csapott.
- Ha átvert, nagyon megkeserüli! De most fontosabb, hogy kiutat találjak - kezdett el gondolkodni magában.
Ekkor fura hangot hallott. Emberek beszéltek körülötte, de nem a megszokott nyelven és stílusban.
- Hű ez mekkora ez a csomag! Hova megy? - kezdte az egyik arctalan.
- Kecskemét, de rá van írva.
- És akkor átment a vámon? Mehet a futárhoz?
- Aha.. Jaj de várom az estét, az asszony valami fonomat főz!
- Hát az jó, elvégre karácsony lesz! - a doboz megmozdult, majd puffant.
- Na akkor ez mehet a kocsihoz.
- Te nem tartunk kávé szünetet?
- Tehát Kecskemét. Oké, de mi az a Kecskemét? És mi az, hogy karácsony? Még egy lényeges kérdés. Mi az, hogy mehet a futárhoz?
- Banshee... Mit csináltál velem? - Húzta össze szemeit mérgesen.
Újabb csomagopuffogás következett, majd fémes ajtócsapódást hallott és csönd lett.
- Oké, meg kell találnom azt a boszorkányt. Nem mondta, hogy bedobozolják lekötve az emebrt. Soha nem is hallottam ilyenről.. - fészkelődni kezdett, hátha le tudja mégis rángatni magáról a békjóit.
Felberregett az autó motorja, ő pedig mozdulatlanná merevedett.
- Mi ez a fura zaj? Ezek az emberek megőrültek? Itt vagyok benn egy dobozban és nem engednek ki?
Több óra telt el, és ő továbbra is idegesen várta, mi lesz. A kötelek nem engedtek, mozdulni is alig bírt.
Majd megállt az autó.
A doboz megremegett és érezhetően elindultak vele.
- Oké, mi jön még? - kérdezte gúnyosan.
- Jaj, már nagyon vártuk! - lelkendezett valaki.
- Mázlijuk van, pont most érkezett be. Ha később jön, nem tudjuk kihozni karácsony előtt!
- Igen, igen, köszönjük! Viszlát és Boldog karácsonyt!
- Önnek is, viszlát!
Oké, most mi történt? Még több ember?
- Wááááá!! Tudtam! Tudtam! Meghallottam a motor hangját, meghallottam, hogy kimész, Tudtam!
Tudott? Mit tudott? Vártak? Kinek beszélt az a boszorkány a tervről?
- Wááá! Bakaneee! Gyere! Telefonálnom kell.. Mérges lesz ha felébresztem? Nembaj, Bakane wááá!
Telefon? Nem, nem alszok, és nem leszek mérges, ha végre kiszedsz.
- Francba, csak délután tudjuk kibontani, nem tud jönni Bakane.. Nem bírom ki addig! Wáááá! Oké, csak egy kicsit, csak bekukkantok!
- De úgyse látsz semmit.
- Nembaj.. A fene, tényleg csak a sötétséget látom.. Ááá ki akarom bontani!! Legyen már délután!
Hogy mi? Hogy nem engedtek ki? Mikor lesz délután? Most vajon reggel van, vagy dél?
Oké, ha nem engedtek ki, akkor rátok eresztem a tenger haragját! Ha meg van még a képességem..
- De wááá! Megjött vágre a baba!!!
Mi? Baba? Babaa?!? ÁTKOZOTT BANSHEE!!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
